Füzesgyarmat

Weboldal

Füzesgyarmat Város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. Lakónépessége 6700 fő, de a nem állandó lakos itt tartózkodókkal együtt közel 7000 fő él a településen. Füzesgyarmat közvetlen vonzáskörzeté-

ben közel 20 kisebb település tartozik, de egyes szervezeteink, mint a Hotel Gara, a Strandfürdő, vagy a Vadásztársaság, MOL Rt. országos, sőt nemzetközi vonzzerővel rendelkezik. Füzesgyarmat neve az ősmagyar Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban, a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban, és az 1997-ben a Kossuth u.67.sz. alatt megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

Városunk első okleveles említése 1219-re nyúlik vissza. Középkori településünk szinte teljesen a mezőgazdaságból - főleg állattenyésztésből élt. A XIX. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök, stb. megalakulása).

Füzesgyarmat 1803-tól 1867-ig mezőváros volt, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb.). Az 1945-50-es évek, az ujjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A \\\"80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a \\\"80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogén vagyont találtak településünk alatt. A szénhidrogén kitermelése (gáz, gazolin, olaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL-Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott.